10 ÉRDEKESSÉG AZ ÁLMOKRÓL

Az álom folyamatát számos tudományág vizsgálta és vizsgálja. Korábban misztikus jelenségnek tartották, ám mára kiderült, hogy az álom nagyon fontos szerepet tölt be az ember életében. Nélküle az egészségünk is veszélybe kerülhet. Az alábbiakban tíz, álommal kapcsolatos érdekes tényről olvashatnak.

Minden ember álmodik: mindenki álmodik, akkor is, ha nem emlékszik rá. Az alvásvizsgálatok bebizonyították, hogy az álmodás törvényszerű velejárója az alvásnak. Az alvás két fázisban történik: a gyors szemmozgásokkal járó REM-szakaszban és a mélyebb fázisú alvásidőben. A REM-fázisban jelenik meg a legtöbb álomkép, és akkor emlékszünk rájuk tisztán, ha ilyenkor ébredünk fel.

A szemgolyó élénken mozog álmodás közben: egy átlagos, nyolcórás alvásból két óra álommal telik el, ám nem összefüggően, hanem periodikusan álmodunk. Egy-egy álomjelenség rendszerint 5–35 percig tarthat. A szemgolyó olyan élénken mozog, mintha csak valódi eseményeket követne.

Az álom fontos szerepet játszik a valóság feldolgozásában: kutatások során a vizsgálati személyeket 5-6 napon át meggátoltak az álmodásban, azaz felébresztették őket, amint az álomfázisba kerültek. Feszültek, idegesek, sőt olykor depressziósak lettek, azaz az álommegvonás komolyan veszélyeztette az egészségüket.

Az álmok nem a jövőt jósolják meg: a hiedelmekkel ellentétben az álomképek a múlt eseményeiből tevődnek össze, csak azokból az élményekből állhatnak, amelyeket korábban már átéltél. Az emlékdarabkák összekeverednek, gyakran furcsa módon állnak össze újabb történetekké. A pszichológia szerint az agyban egyfajta „nagytakarítás” zajlik. A fölösleges információk törlődnek, miközben az agy feldolgozza a napi eseményeket.

Általános jelenség a visszatérő álom: gyakran ismétlődő álomkép egy elveszett személy keresése, bolyongás ismeretlen városban, vagy közlekedési eszköz lekésése. Ilyenkor rendszerint egy kudarcélmény kerül feldolgozásra, vagy a komoly teljesítmény előtt feszültség váltja ki a jelenséget.

Az álmodás az emlékezésben és a memorizálásban is segít: a Harvardi Orvosi Egyetem kísérletében a résztvevők egy labirintus térképét tanulmányozták. Akiknek ezt követően álomfázist is tartalmazó alvást engedélyeztek, később sokkal könnyebben igazodtak el a labirintusban. A magyarázat szerint az álmodás alatt az agy nem tudatos részei tovább elemezték az útvesztőt.

A rémálmok leggyakrabban különösen megrázó események után jelentkeznek: a rémálmok megjelenése tartós feszültség után is elképzelhető, de  egyes, a központi idegrendszerre ható gyógyszerek, de a lefekvés előtt fogyasztott zsíros, fűszeres ételek, a kávé és alkohol szintén kiválthatnak rémálmokat. Az agy alacsony dopaminszintje is közrejátszhat a rossz álmok kialakulásában, ezt B-vitamin fokozott bevitelével lehet orvosolni.

A vak emberek is álmodnak: akiknek születéskor látott, és csak később veszítette el látását, ugyanolyan képeket élnek át, mint az egészséges látásúak. A veleszületetten vak emberek is érzékelnek álomhoz hasonló eseményeket: náluk a többi érzékszerv éber tapasztalata jelenik meg álomként.

Az altatószerek többféle módon is befolyásolják az álmodás folyamatát: egyes fajtáik csökkentik a REM-alvástípust, így az álomfázisok is ritkábbak lesznek. Ilyenkor kevésbé kipihenten ébredünk. Más altatók megnövelik az álomperiódusokat. Ekkor általában élénk vagy zavaros álmokat látunk, és nem ritkák a rémálmok sem

Az állatok az emberhez hasonlóan álmodnak: a napközben átélt események játszódnak le előttük, vadásznak, menekülnek, játszanak

Forrás:Tudnodkell

Szólj hozzá

Hozzászólás