A KÖZÉPPONT TE MAGAD VAGY!

A változás az Univerzum egyik törvénye. Ez a törvény úgy szól, hogy az Univerzumban minden folyamatos változásban van – minden, kivéve az Univerzum törvényeit.

Bizonyos mértékig te magad is részt veszel ebben a folyamatos változásban. Tegyük fel, például, hogy egy farmon élsz, amelyet egy patak szel át. Ezt a patakot kiszélesíted és kimélyíted úgy, hogy egy kis tó jön létre.


Halakat, békákat, vízililiomokat telepítesz bele, partjára pedig egy fát ültetsz, amelynek ágai a tó fölé nyúlnak, és belelógnak a vízbe. Egy idő után madarak raknak fészket a fa ágai között, vadkacsák szállnak a vízre, és a környékről odajárnak az állatok inni. A fű megnő, a halak és a békák elszaporodnak, a természet betölti önmagát. Láthatod, hogy azzal, hogy tavat építettél, te is részt vettél a körülötted zajló folyamatos teremtésben.

Vagy például tegyük fel, hogy tanár vagy, és a tanítványaid, akiknek az életére hatással vagy, különféle életpályákat választanak: orvosok, gazdák, biológusok, tudósok, elnökök, mérnökök, ácsok lesznek, vagy valamilyen más foglakozást választanak. Ettől a ponttól kezdve mind a gyerekek, mind az Univerzum más lesz a te létezésednek köszönhetően. Ha egy kis kavicsot dobsz az óceánba, attól is megemelkedik a víz szintje. Ha nem is nagyon, de megemelkedik.

Valószínűleg nem úgy tekintesz magadra, mint az Univerzum középpontjára, de ezekből az egyszerű példákból láthatod, hogy neked is szereped van a téged körülvevő világ formálásában. Létezik azonban egy olyan Univerzum, amelyben nem csak epizódszereplő vagy.


Ebben az Univerzumban te állsz a középpontban, és te vagy a főszereplő.

Én ezt „személyes Univerzumnak” hívom. Ez az Univerzumnak az a része, amely személyesen rád gyakorol hatást. Ha süt a nap, és te leégsz, akkor az Univerzumod hatást gyakorol rád. Ha segítesz valakinek, ő pedig évek múlva viszonozza a szívességet, akkor hatást gyakoroltál a személyes Univerzumodra, a személyes Univerzumod pedig hatást gyakorolt terád. Személyes Univerzumod csak azért létezik, mert te is létezel. 

Ha nem léteznél, személyes Univerzumod sem létezne. Más szóval, ha hiányoznál személyes Univerzumodból, akkor a személyes Univerzumod is hiányozna. Ebben az Univerzumban te vagy a középpont.

Középpontnak lenni más, mint a középpontban lenni. Ha pusztán a középpontban volnál, akkor, ha arrébb mennél, eltávolodnál a középponttól. Ha azonban te magad vagy a középpont, akkor, ha elmozdulsz, a középpont veled együtt mozog. Csak ha teljesen tudatában vagy annak, hogy te magad vagy a személyes Univerzumod középpontja – és te magad teremtesz és befolyásolsz mindent, ami körülötted van, azzal, amilyen egy adott pillanatban vagy –, csak akkor érted meg, mekkora jelentősége van minden gondolatodnak és tettednek.

Egy pillanatra képzeld most el magad úgy, mint személyes Univerzumod középpontját. Képzeld el, hogy minden, amit mondasz, teszel vagy gondolsz, hatással van mindenre és mindenkire körülötted.

Ha megtartod a fejedben ezt a képet, akkor oda fogsz figyelni minden egyes tettedre, minden egyes gondolatodra, és mindenre, amit csak kimondasz, mert tudni fogod, hogy mindennek messze menő következményei lesznek, és ezek olyan eredményeket fognak hozni, amelyek tökéletes összhangban lesznek a cselekedeteiddel.

Szólj hozzá

Hozzászólás