ÁTTÖRÉS: SIKERÜLT MEGALKOTNI AZ ELSŐ “GONDOLKODÓ GÉPET”

Forradalmi áttörés: Sikerült megalkotni az első "gondolkodó gépet"

A napokban forradalmi áttörést született a számítástechnika történetében, miután a jelek szerint sikerült megalkotni az első olyan számítógépes programot, amely úgymond képes az emberhez hasonlóan gondolkodni. Szombaton ugyanis a "Eugene" nevű rendszer sikeresen teljesítette a gépek intelligens mivoltának megállapítására használt Turing-tesztet.

De mi az a Turing-teszt?

A Turing-teszt nevét Alan Turingról, a múlt századi matematikusról kapta, akit a mesterséges intelligencia-kutatás atyjának és a modern számítástechnika egyik úttörőjének tartanak. A mássága miatt 60 évvel ezelőtt az öngyilkosságba üldözött zseni a tesztet ill. annak definícióját azért alkotta meg, hogy legyen egy objektív eszköz a kezünkben, aminek segítségével megállapíthatjuk, hogy egy gép képes -e úgymond gondolkodni.

A Turing-teszt célja tehát annak eldöntése, hogy egy mesterségesen létrehozott gép valóban képes-e a gondolkodásra, olyan szinten és értelemben, mint az ember. Mivel a "gondolkodás" és az "intelligencia" definíciójának abszolút, eredendő kritérumai nincsenek – és mert az ember szeret ezen a téren mindent magához mérni, illetve magát a "teremtés" csúcsának tekinteni -, ezért Turing ezt a fogalmat úgy definiálta, hogy az a gép tekinthető gondolkodónak ill. intelligensnek, amelyről az általa adott válaszok alapján nem tudjuk megállapítani, hogy valójában "csak" egy gépet képez.

A teszt lényege, hogy pusztán billentyűzet és monitor közvetítésével felhasználók kérdéseket tesznek fel két tesztalanynak, akiket azonban eközben se nem hallhatnak, se nem láthatnak. A két alany egyike valódi, hús-vér ember, a másik azonban egy gép – és mindkettő célja az, hogy meggyőzze a kérdéseket feltevő tesztelőket arról, hogy ő a gondolkodó ember.


Intelligens gépek

Ha egy gép vagy program egy ötperces beszélgetés során képes partnereit az esetek több, mint 30%-ában arról meggyőzni, hogy ő a valós ember (és hogy a valódi ember pedig egy gép), a Turing-teszt sikeresnek tekinthető. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szoftver vagy a gép az intelligencia olyan jegyeit mutatja, amik elérik vagy meghaladják az emberét – legalábbis az információk szöveges formában történő feldolgozása és átadása terén.

Szombaton, Turing halálának 60. évfordulóján pontosan ez következett be: az "Eugene" nevű programnak ugyanis 33%-os arányban sikerült becsapnia a tesztelőket – azaz, utóbbiak ilyen arányban valóban elhitték róla, hogy szoftver helyett egy valódi 13 éves gyerekkel beszélgetnek. Ezzel gyakorlatilag sikerült megalkotni a világ első olyan mesterséges intelligenciáját, amit nyugodtan lehet – immár a turingi fogalmak szerint is – gondolkodó gépnek nevezni.

Eugene-t egyébként egy eredetileg orosz származású, de immár az Egyesült Államokban élő kutató, Vlagyimir Veszelov, valamint egy ukrán társa, Jevgenyij Demcsenko alkották meg.

Milyen következményekkel jár mindez?

Az első intelligens gép megalkotása – mint gyakorlatilag minden technológiai előrelépés – kétélű kardot képez. Az egyik oldalon ugyanis az emberével összemérhető intelligenciák megalkotása olyan új alkalmazási lehetőségeket nyit meg, amikre eddig nem is gondolhattunk. A másik oldalon ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt.

A pozitív következmények között lehet említeni, hogy például egy ilyen mesterséges intelligenciának természetes nyelven tehetjük fel a kérdéseinket vagy utasíthatjuk parancsok valamilyen feladat elvégzésére – úgy, mint ahogy azt egy embertársunk esetében tennénk. Bár hasonló jellegű rendszerek kezdeményei már most is működnek például mobiltelefonjainkban a Siri vagy a Cortana személyében, valójában ezek csak igen korlátos sémák mentén képesek parancsokat fogadni – és egy igen erős AI komoly előrelépést jelenthetne velük szemben.

A másik oldalon ugyanakkor a mesterséges intelligencia veszélyes is lehet. Itt szerencsére elsősorban és egyelőre csak emberek által történő, úgymond rossz célra történő használatra kell gondolnunk. Például arra, hogy segítségével képesek lehetnek majd spammerek a levélszemét-szűrőket átverni, vagy hogy a nem kért reklámozás eddig elképzelhetetlen formái is megvalósulnak, és pl. embernek tűnő gépek kezdik el majd telefonon hívogatni különböző ajánlatokkal a polgárokat, akik perceket is elcsevegnek majd azokkal anélkül, hogy rájönnének: valójában egy géppel beszélnek.


Akkor most jön a Terminátor és a Skynet?

Ugyanakkor arra, hogy a gépek valódi öntudatra ébredjenek és önálló döntéseket hozzanak, illetve hogy jogokat és erőforrásokat követeljenek maguknak, esetleg fel is lázadjanak az emberek ellen, vélhetően még egy darabig várni kell. Bár filozófusok vélhetően sokáig fognak még erről vitatkozni, "Eugene" a szó hétköznapi értelmében minden valószínűség szerint nem rendelkezik öntudattal. Ehelyett ő továbbra is csak egy kvázi "mechanikusan" működő programot képez, ami mindössze az információk megfelelő módon történő feldolgozásával, csoportosításával és visszaadásával hiteti el azt a felhasználókkal, hogy ember – nem pedig azért, mert tényleg képes a szó hétköznapi értelmében is ember módjára gondolkodni.

Ráadásul a programoknak jelenleg még viszonylag komoly problémáik vannak a képi, illetve bármilyen más, nem kifejezetten szöveges formába öntött információk feldolgozásával vagy visszaadásával is. Ez komoly hátrányt jelenthetne számukra az emberi intelligenciával szemben, ha esetleg valamilyen konfliktusba kerülnének azzal, erre épülő módszerekkel pedig a gépi intelligenciákat továbbra is hatékonyan lehet majd megkülönböztetni a hús-vér emberektől.

Így arra, hogy a Skynet öntudatára ébred és elpusztítja az emberiséget, egy darabig még biztosan várnunk kell. – pcforum.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás