III. VILÁGHÁBORÚ? A TÖRTÉNELEM ISMÉTLI ÖNMAGÁT?

Napjaink katonailag és gazdaságilag forrongó helyzete kísértetiesen hasonlít a száz évvel ezelőttihez, de azt a bizonyos puskaporos hordót ma a Közel-Kelet jelenti.

Sok hasonlóság figyelhető meg a forrongó közel-keleti térség és az első világégést megelőző európai események között. Nagyon valószínű, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie. A világ veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve. Azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhők lesznek" – idézi Margaret MacMillan cambridge-i történészt a Múlt-kor.hu.


Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. A nacionalizmus mérgező egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külső hatalmakat. Az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit – véli a nemzetközileg elismert szakember.

A párhuzamoknak itt még nincs vége. A történész szerint a mai iszlamista terroristák azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. A Német Birodalom 1914-ben egy felemelkedőben levő állam volt, amely a világ akkori legerősebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást. Ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.

A szélsőjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erősödnek, ez döntő momentum volt az első világháború előtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi. Egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett. Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerződés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is.


Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelőtti német-brit relációval – írja MacMillan.

Forrás: Mult-kor.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás