ITT VAN A MARS, MOST KELL MEGNÉZNI!

Az áprilisi égboltot a Mars uralja. Egész éjjel látható, 8-áról 9-ére virradó éjjel szembenállásban lesz a Nappal, de csak 14-én ér legközelebb a Földhöz. Jellegzetesen vörös színe és szembetűnő fényessége alapján az égboltot kevéssé ismerők is könnyen megtalálják.

A Mars egész hónapban a déli égbolt meghatározó égitestje. Jellegzetes vörös színe miatt bármely derült este vagy éjszaka könnyen felismerhető, és az égboltnak nagyjából ugyanazon a területén kell keresni. Sötétedés után kelet–délkeleti irányban, éjfél körül déli irányban, 37 fok magasan a látóhatár fölött, a hajnali szürkület kezdete előtt pedig nyugat-délnyugat felé. A városi fényektől távol különösen szép látványt nyújt a bolygó – térkép a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Földközelben a Mars

A vörös bolygó kedd éjszaka (április 8-ról 9-ére virradóra), éjfél után 1 perccel kerül szembenállásba a Nappal, vagyis a Földről nézve pontosan a Nappal átellenes irányban tartózkodik, a Szűz csillagképben (annak legfényesebb csillaga, a Spica közelében).

A Mars a hónap elején még percenként 300 kilométerrel közelebb kerül a Földhöz. Érdekes módon a két bolygó csak néhány nappal a szembenállása után (április 14-én) kerül legközelebb egymáshoz. A két időpont különbségét az okozza, hogy nem kör, hanem ellipszis alakú pályákon keringenek a Nap körül. A Föld pályájának eltérése a körtől csekély, a Marsé viszont jelentősebb. Nagyon könnyű lesz megtalálni legnagyobb földközelsége idején, mert 14-én és 15-én este a telihold is az égboltnak azon a részén tartózkodik.

A Mars földközelségei 26 hónaponként ismétlődnek, vagyis valamivel több mint két évet kell várni a következő ilyen jelenségre. Ilyenkor a pályáján valamivel gyorsabban (30 km/s) haladó Föld „lekörözi” a Kepler-törvények értelmében nagyobb naptávolsága miatt lassabban (átlagosan 24 km/s) mozgó Marsot. A szembenálláskor a Föld és a Mars távolsága 0,620821 csillagászati egység (cse), vagyis nem egészen 93 millió km (1 cse a Föld és a Nap közepes távolsága, azaz kb. 149,6 millió km). Ez a távolság április 14-ére 0,617565 cse-re, azaz 92,4 millió km-re csökken. A legnagyobb földközelség 14-én, azaz jövő hétfőn 14:48-kor következik be, bár ennek az időpontnak csak matematikai jelentősége van.

A Mars földközelségei az említett 26 hónapos ismétlődés miatt mindig az év más részére esnek. Ha a Mars kör alakú pályán keringene, akkor ennek nem lenne jelentősége, legfeljebb annyi, hogy a téli földközelségek idején magasabban, a nyáriaknál alacsonyabban járna a bolygó az égen. A Mars pályája azonban erősen elnyúlt, legkisebb (206,6 millió km) és legnagyobb (249,2 millió km) naptávolsága között csaknem 25% eltérés van (a Föld pályájánál ez az eltérés mindössze 3%), emiatt nem mindegy, hogy a földközelség idején a Mars milyen távol jár a Naptól. A Mars pályaellipszisének térbeli helyzete miatt az augusztus környékén bekövetkező szembenállások (az ún. „nagy oppozíciók”) a leglátványosabbak, ilyenkor a Mars még a mostaninál is fényesebb és akár 56 millió km-nél is közelebb kerülhet a Földhöz. A legutóbbi ilyen alkalom 2003 augusztusában volt (azóta is minden év augusztusában újra és újra elterjed a neten), a következő 2018. július végén lesz.

Mit láthatunk a Marsból?

Az említett két időpontnak a bolygó megfigyelése szempontjából – különösen, ha szabad szemmel nézzük – az égvilágon semmi jelentősége nincs. A méretében és fényességében április folyamán bekövetkező változások csekélyek, csak műszerekkel érzékelhetők. A bolygó korongjának látszó átmérője egész hónapban kb. 15 ívperc, vagyis a holdkorong átmérőjének 120-ad része. Emiatt korong alakja ilyenkor is csak távcsővel vehető észre!

További érdekesség, hogy 15-én délelőtt a Hold elhalad a Mars közelében, vagyis az égboltnak ugyancsak a Nappal átellenes területén tartózkodik majd. Ráadásul éppen olyan módon, hogy teljes holdfogyatkozás következik be. Sajnos mi ebben nem gyönyörködhetünk, mert a jelenség a Hold hajnali lenyugvása után kezdődik. Ezt a fogyatkozást csak Amerikából és a Csendes-óceán keleti és középső részéről lehet megfigyelni. Különös véletlen, hogy 14-én, illetve 15-én a kisbolygóöv legnagyobb égitestjei közül kettő, a Ceres (ún. „törpebolygó”), illetve a Vesta is szembenállásba kerül a Nappal. Ezek csak távcsővel figyelhetők meg, bár utóbbi eléri a szabad szemmel láthatóság határát.

Akik közepes távcsővel (és kedvező légköri viszonyok mellett) figyelik a Marsot, azok észrevehetik az északi pólus hósapkáját. Azért ezt, mert jelenleg a Mars az északi félgömbjét fordítja felénk és természetesen a Nap felé. Emiatt a bolygó északi félgömbjén nyár van, amely idén februárban kezdődött (a Marson a bolygó hosszabb – 1,88 éves – keringési ideje miatt az egyes évszakok is hosszabbak, mint a Földön). Nagyobb távcsővel az úgynevezett albedóalakzatok, magyarul sötétebb és világosabb területek is megkülönböztethetőek. A legnagyobb amatőr távcsövekkel és korszerű, digitális kamerákkal akár porviharok vagy a marsi vulkánok fölött lebegő felhők is megörökíthetők.

Az ilyen távcsöves megfigyelésekhez jó tudni, mikor melyik oldalát fordítja felénk a Mars. (A bolygó 24 óra 37 perc alatt fordul meg a tengelye körül, vagyis ennyi időnként fordul felénk ugyanaz a felszíni alakzat.) A marsi tájékozódást segíti a Sky and Telescope által készített Mars Profiler nevű szoftver. Ez a dátum és a megfigyelés időpontjának beírása után megjeleníti a Mars felénk forduló oldalát, így könnyebb tájékozódni a sötétebb és világosabb alakzatok között.

Forrás:Origo.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás