POLGÁRHÁBORÚS HELYZET UKRAJNÁBAN

Kézzel fogható a feszültség az ukrán fővárosban, ahol a hivatalos adatok szerint az elmúlt két napban öt ember vesztette életét a rohamrendőrség brutalitása miatt, bár az ellenzéki vezetők már hét halálos áldozatot emlegetnek. Péntekre virradóra a kijevi tüntetők elfoglalták a mezőgazdasági minisztériumnak a kijevi főutcán, a Hrescsatikon álló épületét, de épületfoglalások voltak más városokban is.

A nyugat-ukrajnai Lembergben és Rivnében a megyei közigazgatás székházát foglalta el csütörtök este több ezer tüntető, az épületetek köré barikádokat emeltek. A rendőrség megpróbálta kiszorítani a tüntetőket az épületekből, de nem jártak sikerrel. A behatolók ellen büntetőeljárás megindításával fenyegetőzik az ukrán belügy.

Több ukrán nagyvárosban is próbálkoztak középületek elfoglalásával a tüntetők, de nem mindig jártak sikerrel. Csernovcijben, Hmelnickijben, Cserkasszában és Ungváron is voltak ilyen próbálkozások. Sajtóértesülések szerint összesen hat megyében szállták meg a tüntetők a közigazgatás épületeit.

Péntek reggelre az ukrán nagyvárosokból tömegével buszoztatták a rendőröket a fővárosba. Ivano-Frankivszkben és Zsitomirban a tüntetők azt követelik, hogy a megyéjükből ne vezényeljenek rendőröket Kijevbe, és a megyei tanácsok haladéktalanul foglaljanak állást az országban kialakult helyzetről. Úgy tűnik a fővárosközpontú tüntetéssorozat kezd országos méreteket ölteni, bár csak Ukrajna nyugati területein, ahol inkább az ellenzéki pártok dominálnak. 

Három nap a hatalomnak

Az ellenzék első számú vezetőjének tartott Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke tüntetők tízezrei előtt csütörtök késő este arról beszélt, hogy az államfővel és a kormány néhány jelenlévő tagjával ideiglenes megállapodás jött létre az erőszakos cselekmények beszüntetéséről, de a Majdanon lévő tüntetők kérdésre − a 15 fokos hidegben − kézfeltartással jelezték az ellenzéki vezetőknek, hogy semmiről ne tárgyaljanak a hatalommal. Az ellenzékiek három napot adtak Janukovicsnak az elmúlt napokban letartóztatott, több mint száz tüntető szabadon bocsátására. Az elnök és belügyminisztere, Vitalij Zaharcsenko állítólag ígéretet tett erre. 


Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter péntek reggel ígéretet tett, hogy nem indítanak eljárást a kijevi Hrusevszkij utcán, a kormány és a parlament székháza közelében folytatott akciók résztvevői ellen, ha elhagyják a veszélyes területet. A miniszter azt is megígérte, hogy a rendőrség nem lép fel erőszakosan a Függetlenség tere megtisztításakor. A hatalom az elmúlt hetekben erre többször ígéretet tett, de rendőrök még mindig nem bánnak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.

Oszlatót nevezett ki az elnök

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken az elnöki hivatal élére Andrij Kljujevet nevezte ki: az ellenzék szerint tavaly novemberben ő adott utasítást a kijevi EU-párti diáktüntetés brutális rendőri szétoszlatására. Elődjét, Szerhij Ljovicskint a múlt héten menesztette az elnöki hivatal éléről az államfő, és tanácsadójának nevezte ki.

Ljovicskin még tavaly nyújtotta be felmondását a kijevi EU-párti tüntetések kezdete után, de akkor Janukovics nem fogadta el azt. Ljovicskin Dmitro Firtas földgáz-kereskedelmi érdekeltségekkel bíró ukrán oligarcha üzletfele, aki Magyarországon az EMFESZ kapcsán vált ismertté. 

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken megígérte, hogy a mögötte álló parlamenti frakcióval egyeztetve személyi változtatásokat hajt végre a kormányban. Az államfő kijelentette, hogy a jövő hétre összehívott rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalnak az erőszakos cselekményekért felelős tisztségviselők menesztéséről is.

Janukovics hangsúlyozta, hogy a mostaninál "professzionálisabb" kormányra van szükség az állam irányításához. Valamint ígértet tett arra, hogy amnesztiát kap a 103 tüntető, akiket az elmúlt napokban börtönöztek be. Közölte azt is, hogy továbbra is hajlandó tárgyalni az ellenzékkel a kialakult politikai válság békés rendezése érdekében. 

Nemzetközi tiltakozás

Nem maradt kiút a Janukovics-rezsim számára, ragaszkodnia kell a hatalomhoz, másképp bíróság előtt találná magát – írja Jurij Andruhovics ukrán költő az európai közvéleményhez írt levelében. Olyan törvényeket hoztak, ami alapján "minden tilos, amit a hatalom nem engedélyezett". Azt írja: a sisakos, maszkos tüntetők nem szélsőségesek, radikálisok és provokátorok, ő, a családja és barátai is így mennek tüntetni, mert nincs más választásuk, ha meg akarják védeni saját és szeretteik életét, egészségét. A tüntetésekkel már nem állhatnak le, mert az azt jelentené, hogy beletörődnek abba, hogy országuk életfogytiglani börtönné változott.


A német külügyminiszter pénteken a hivatalába kérette Ukrajna nagykövetét, hogy ismertesse vele a német álláspontot a ukrán helyzettel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban csütörtökön aggodalmát fejezte ki Angela Merkel német kancellár.A francia külügyminiszter is bekérette az ukrán nagykövetet, hogy Franciaország elítélje a kijevi tüntetésekkel szembeni fellépést.

Stefan Fuele EU-biztos ma Kijevbe érkezik, hogy közvetítsen a kormány és az ellenzék közt, és segítsen csillapítani a feszültséget. Vitalij Klicsko szerint a csütörtöki tárgyalás Viktor Janukoviccsal semmilyen eredményre nem vezetett, és további vérontástól tart.

IMF helyett Moszkva

Ukrajna december végén kapta meg az első, hárommilliárd dolláros hitelrészletet abból a 15 milliárdos keretből, amelyet Oroszország ígért oda egy tavaly év végi megállapodás alapján.

Nyikolaj Azarov kormányfő szerdán jelezte, hogy a hónap végéig várják az újabb, kétmilliárd dolláros részletet. Ebből egymilliárdot Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap hitelének esedékes törlesztésére használ majd fel. A hitelt kétéves lejárattal, öt százalékos kamatra veszi fel Ukrajna.

A hét elején írta meg a Vedomosztyi orosz gazdasági lap − Putyin közeli forrásokra hivatkozva −, hogy az orosz hatalom mérlegeli az Ukrajnában kialakult belpolitikai helyzetet, és az is elképzelhető, ha Janukovics enged az ellenzéknek, hogy megszakítják a hitel folyósítását.

Így kezdődött

A november óta tartó kijevi tüntetések – amelyek az EU-szerződéssel kapcsolatos döntés miatti tiltakozásokkal indultak – vasárnap erőszakba torkolltak, amikor radikális tüntetők többezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel. A hatóságok szerint két, a tüntetők szerint öt demonstráló vesztette életét.

 

A kormányerők és a tüntetők közötti konfliktus azután mérgesedett el, hogy az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltartással, amely korlátozta a gyülekezés és a szólás szabadságát, s a bírálók szerint egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat.

Forrás: Index

Szólj hozzá

Hozzászólás