VÍZ ALATTI IDEGENEK

Az ufológusok határozatlanok abban a kérdésben, hogy az USO-k, vagyis az “azonosítatlan tenger alatti tárgyak” (Unidentified Submarine Objects) vajon tengeralattjáróként is működő UFO-k, vagy önálló kategóriába tartoznak.

Némelyek úgy vélik ezen objektumok egy ismeretlen tengermélyi civilizációból származnak. Mások szerint a földönkívülieknek tenger alatti támaszpontjuk van az Atlanti-óceán déli részén, Argentína közelében.

Errefelé ugyanis 1952-óta, amikor a Buenos Aires-i kikötőben egy “hatalmas halformájú járművet” pillantottak meg, olyan sok USO-ról érkezett jelentés, hogy a helybéliek bizonyított ténynek tekintik a “földönkívüli-támaszpontok” létezését.

Korábban a Perzsa-öbölt favorizálták az USO-k, ahol 1840 és 1910 között megbízható megfigyelők vagy tucatszor észlelték a hangtalan, fénylő, forgó, olykor negyvenméteres átmérőjű “kerekek” felbukkanását. 1946-ban ezernél is több jelentés érkezett a skandináv tavakba becsapódó vagy azokat elhagyó különös járművekről.

Felmerült, hogy a “kísértetrakéták” esetleg kísérleti stádiumban lévő szovjet fegyverek – de az ő rakétaprogramjuk akkoriban még gyerekcipőben járt, és semmiféle roncsot nem találtak, amely a feltevést igazolta volna.

Józan ésszel úgy lehetne vélni, hogy a vízbe csapódó objektumok valójában lezuhanó repülőgépek vagy a horizonthoz közeli égitestek, a víz alól felszálló járművek pedig tenger alól felbocsátott rakéták – vagy egyszerűen vízimadár-rajok.

Az elektronikus úton megfigyelt USO-k jórésze valószínűleg közönséges tengeralattjáró titkos megbízatással – mint az az ötvennél is több azonosítatlan tárgy, amelyet a svéd haditengerészet észlelt a kilencvenes évekig, s amely majdnem biztosan egytől-egyig szovjet tengeralattjáró volt.

Igen ám, de akadnak azért bőven olyan esetek is, ahol a hagyományos magyarázatokat nyugodtan elfelejthetjük. Nézzünk most ezekből néhányat:

Puerto Rico közelében a Wasp nevű repülőgép-hordozó és még tizenkét amerikai hadihajó négy napon át követett egy víz alatt mozgó tárgyat, amely néha 280 kilométeres sebességgel haladt – a földi tengeralattjárók ennek a negyedére képesek.

Egy középkori japán krónikából származik a legrégebbi USO említése: leírják, hogyan emelkedett ki egy különös, dob formájú, hat méter átmérőjű alkalmatosság 1361-ben a Japán -tengerből.

Az egyik legjobban dokumentált USO-észlelésre 1980 novemberében került sor az észak-brazíliai Amapában. Az araguari folyón átkelő komp legalább hetven utasa látta a körülbelül 4,5 méter kerületű “szilárd tárgyat”, amely kiemelkedett a vízből, jó négy percig lebegett 6-180 méter között, 30 méterre megközelítette a szemlélőket, majd lassan eltávolodott a tenger felé.

Bár a legtöbb USO-jelentés nagyméretű járműről beszél, a Mississippi állambeli Pascagoula folyó torkolatában 1973. november 6-án észlelt USO inkább valami bosszantó rovarhoz hasonlított. A halászok egy “rozsdamentes acél” USO miatt riasztották a parti őrséget, amely csak kilencven centi volt. Sárgás fénnyel villogott és majdnem egy óráig zümmögött a csónak mellett, s az evezőkkel sem sikerült elkergetni.

Forrás:Rejtelyekszigete

Szólj hozzá

Hozzászólás